A bolsevikok hatalomra jutásának előfeltételei:

• Oroszországban az 1917.feb.23-án (márc.8) kezdődött sikeres polgári forradalom után, a Levov herceg vetette Ideiglenes Kormány több kérdést nem tudott megoldani:

-Nem lépett ki a háborúból.

-A szabadságjogok biztosításán túl nem demokratizálták a politikai szférát.

-Nem elégítették ki a földre vágyó tömegek óhaját.

-Nem sikerült centralizálni a hatalmat: a polgári jellegű Ideiglenes Kormány mellett ott volt a másik hatalmi centrum, a szocialista többségű Pétervári Szovjet (kettős hatalom).

• A bolsevikok útja a hatalomig:

-1917 tavaszán a bolsevik párt még kicsi volt, a párt vezetőinek többsége emigrációban vagy szibériai száműzetésben élt, a szovjetekben (tanácsokban) kisebbségben voltak.

-1917.ápr.4 Lenin közétette az ,,Áprilisi téziseket" amely határozott programot adott a hatalom megszerzésére és a forradalom továbbvitelére (parmanens forradalom).

-1917 nyarán a Kerenszkij-offenzíva összeomlása után, általános politikai válság alakult ki, amelyben propagandával (béke, földelosztás), tüntetések szervezésével a bolsevikok is tevőleges szerepet játszottak:

• megbukott a Lvov-kormány.
• Az új Kerenszkij-kormányt megpróbálta megdönteni egy jobboldali katonai puccsal Kornyilov tábornok. Ennek megakadályozásában jelentős szerepet játszottak a bolsevikok, akik ekkor fegyverhez jutottak, bebörtönzött vezetőiket pedig kiengedték.
• A Pétervári Szovjet élére, amiben a bolsevikok már többségben voltak, Trpckij került.
• 
  

A bolsevikok hatalomáttvétele:

• 1917. okt 24-25 a bolsevikok megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, átvették az irányítást Pétervárott.
• Puccs vagy forradalom? Érvek:
• Forradalom: nagy hatású, Oroszország, sőtt a világ életét is megváltoztató esemény történt.
• Puccs: a hatalomáttvétel módja puccsszerű volt, egy kisebbség erőszakos akciója, amely nélkülözte a forradalmak szükségszerű velejáróját a népfelkelést.

Az éppen ekkor ülésező Munkás- és Katonaküldöttek Szovjeteinek II.Összoroszországi Kongresszusán:

• A bolsevik többség ,,törvényesítette" a hatalomáttvételt, kikiáltották a szovjethatalmat, azaz a proletárdiktatúrát.

Közétették a békedekrétumot (békekötés a németekkel Breszt-Litovszkban 1918. márc.3-án) és a földről szóló dekrétumot.

Ideológia és az első intézkedések:

• Lenin 1917-ben írt egy tanulmányt ,,Állam és forradalom" címmel. Ebben leírta hogyan képzeli el a szocializmust, az egyenlőség társadalmát.
• A szocializmusban megszűnik az emberek kizsákmányolása, az állami ügyek intézése fokozatosan egyszerűsödik egészen addig, míg maga az állam mint intézmény megszűnik.

A bolsevikok hatalomra kerülésük után, mivel nem volt konkrét programjuk, ezért rögtönzött lépésként bevezették a proletárdiktatúrát:

• az állam szerepét abszolutizálták, és erőszakot alkalmaztak.
• a társadalmi egyenlőség felé vezető úton számos lépést tettek: bevezették a 8órás munkaidőt, a fizetett szabadságot, polgári házasságot, rangok és előjogok megszüntetése, ingyenes orvosi ellátás, a nők egyenjogúsága stb..
• az iparban és a kereskedelemben államosítást hajtottak végre.
• a polgárháborús időszakban felvetődött a pénz kiiktatása a gazdaságból de végűl ez lekerült a napirendől.

A földkérdés:

• a bolsevik ideológiában távlatilag a termőföldek magántulajdonának megszüntetése, szövetkezesítés következett:
• - taktikai okokból (a parasztság megynyerése érdekében) azonban mégis végrehajtották a földosztást, de az önálló paraszti gazdálkodás ellenőrizendő, egy szigorú beszolgáltatási rendszert hoztak létre.

A világforradalom:

• a bolsevikok magukat a világforradalom első képviselőinek tekintették, és azon voltak, hogy ez a világmőretű forradalom minél hamarabb be is következzen.
• 1919-20-ra azonban elhaltak a forradalmi kezdeményezések, Lenin ezt látva, kikiáltotta a ,,szocializmus egy orszégban" koncepciót, azaz az ideiglenes egyesülést a kapitalista külvilággal.
• A kommunista ideológia terjesztésében, a Szovjetunió érdekei képviseletében fontos szerep jutott a III.Internacionálénak (Komintern), amelynek tagszervezetei, az egyes kommunista pártok- Moszkvából vezérelten - a Szovjetunió meghosszabított karjaiként tevékenykedtek.

A polgárháború és a hadikommunizmus (1918-21):

• a bolsevikok pétervári győzelme korántsem jelentette hogy az egész országot uralják:
• Kirobbant a polgárháború (vörös-fehérek)
• megkezdődött az antant intervenciója is
• a hadikommunizmus polgárháborús időszak-jórészt kényszer diktálta- gazdaságpolitika volt.
• Az állam tulajdonosi, irányító és elosztó szerepének növekedése jellemezte:
• Államosították az irari üzemeket, a parasztoknak a gabonafölösleget rögzített (alacsony) áron be kellett szolgáltatni, az élelmiszerek árúsítása állami monopolium lett.
• a városokban bevezették az általános munkakényszert és a jegyrendszert.
• a falu és a város között az inflálódó pénz kiiktatásával áttértek a közvetlen árúcserére.
• Habár a polgárháborúban a bolsevikok (vörösök) legyőzték a fehéreket (Kolcsakot Szibériában, Genyikint Ukrajnában) azonban a gazdaság 1920-ban az összeomlás szélére került. A közlekedés és szállítás teljesen széttzilálódott, virágzott a feketegazdaság, a parasztok nem termeltek a városokban sztrájkok kezdődtek, 1921-ben Ukrajnában nagy éhínség volt.
• 1921.febr. 28-i kronstadti matrózlázadás (vörösökhüz mindvégi hűséges matrózok felkelése) után vetett véget a bolsevik vezetés a hadi kommunizmus rendszerének.
• a folyamatos háborúskodás utolsó fejezetét a lengyel-szovjet háború jelentette(1919-21) amelyből a Pilsidski vezette lengyel hadsereg került ki győztesen (Rigai béke 1921. márc. 18) megszerezve Nyugat Ukrajna, és Nyugat Belorusszia jelentős területeit.
• Szovejt-Oroszország 1922-re stabilizálódott. Ekkor alakult meg a szovjetunió, amely föderatív alapon, elvileg független köztársaságok szövetségéből jött létre.

Az NEP (1921-28):

• A polgárháborús hadikommunizmusnak nevezett gazdaságpolitikáját az Új Gazdaságpolitika (NEP) korszaka váltotta fel:
• részlegesen visszaállította a piaci viszonyokat, egyfajta államkapitalizmus kezdődött, amelyben eészlegesen újra megjelent a magántulajdon (kisüzemek) és a külföldi magántulajdon is (faipar, bányászat)
• a kötelező terménybeszolgáltatás helyett terményadót vezettek be, a parasztok elvihették a terményt a piacra.
• Az új mezőgazdaságpolitikának köszönhetően látványosan javultak a mezőgazdasági eredmények, az ipari termelés is növekedett.

Sztálin egyszemélyi hatalma:

• Lenin 1922-től súlyos beteg volt, a halálakor, 1924-ben két esélyes volt az utódlására, bár Lenin egyiküket sem tartotta alkalmasnak:
• Trockij (hadügyi, majd külögyi népbiztos, népszerű, kiváló szónok) és Sztálin (nemzetiségügyi népbiztos, 1922-től a párz főtitkára, aminisztratív vezetője, a pártapparátus irányítója) összecsapása:
• NEP: Trockij az 1921-től megkezdett új gazdaságpolitika, a NEP módotítását, a mezőgazdaság és a parasztság erőteljesebb állami kontrollját akarta, míg Sztálin, Buharinnal karöltve a NEP fenntartását ígérte.
• Világforradalom: Sztálin elfogadta Lenin tételét, miszerint a világforradalom nem a közeljövően várható, ezért meg kell kezdeni a szocializmus kiépítését egy országban. Vele szemben Trockij továbbra is bízott a világforradalom bekövetkezésében, mert szerinte ellenséges környezetben, egy országban nem lehet felépíteni a szocializmust.